Az előző cikkemben arra kerestem a választ, hogy a PR 2020-ba érkezvén mit is jelent valójában. A „tanulság” az volt, hogy a PR nem tűnik el, sőt, egy egyre komplexebb kommunikációs mezőn, egyre szélesedő eszköztárral rendelkezik. Ez jól hangzik, de azért mi, PR-esek, amellett, hogy ennek örülhetünk, mert a kreatívabb énünket is ki tudjuk élni, számos nehézséggel, vagy kihívással is szembesültünk az utóbbi években. Úgy tűnik, hogy 2020-ban sem integethetünk ezek után. Sőt. De mik is ezek?
- Médiapiac változása/médiazaj növekedés
A PR-esek és egy PR ügynökség számára nehézséget okoz a médiapiac változása, az online kommunikáció térhódítása, információáramlás felgyorsulása, a hatalmas hír mennyiség. Mindez azt eredményezte, hogy a hírkínálat nagyobb, mint a kereslet. A szerkesztőségek válogathatnak a jobbnál jobb anyagok, hírek, cikkek között, és az ügynökségek is szépen telítik a levelesládáikat. Ez persze a médiának jó, az olvasóknak jó, ám a cégeknek az információzaj miatt, a szakmának pedig ennek következményei miatt kihívás. Mivel az olvasottság egyre jobban mérhető, és a médiafelületeknek értelemszerűen fontos az olvasottság növelése, ezért egyre több olyan cikk jelenik meg, amely már a címében igyekszik olvasásra buzdítani, és a ma elterjedt „kattintásvadászat” egyre érzékelhetőbb. Ám mi történik, ha az olvasók megtanulják, és ellenállnak? Ha az egyre hatásvadászabb címeket kiismerik, és ezért elfordulnak majd? Csökken az olvasottság…Érdekes körforgás.
- Sajtóközlemény
A sajtóközlemény a PR egyik első, ha nem a legelső, klasszikus eszköze. Sokan ennek is a halálát jósolták, miképp a PR-ét is. Azonban ez nem így van. Csak arról van szó, hogy húsz évvel ezelőtt egy közlemény útja egészen más volt, mint ma. Akkor még a márka megjelenítés könnyebben működött, a nevek könnyebben „mentek át” a szerkesztőségi szűrőn, sok helyen nem voltak a maihoz hasonló, szigorú szabályok. Tegyük hozzá, hogy bár PR-es felem nyilván nem örül ennek, mégis teljesen jogos a szerkesztőségek részéről, hogy a cég-, illetve márkaemlítéseket szigorúan veszik. Éppen ezért a közleményeknek egyre kevésbé a márkákat kell fókuszba helyezni (természetesen vannak kivételek, például jelentős gazdasági jellegű bejelentések, céges összeolvadások, piaci fejlemények), hanem sokkal kreatívabb formában kell megjeleníteni őket a közleményben. Ezért mi már elve újságírói fejjel készített, nem hagyományos és hivatalos sajtóanyagokkal, hanem szakmai témákkal jelentkezünk. amelyekben nem egyoldalú a kommunikáció hanem megszólaltatjuk az adott cég szakértőjét, adott esetben további véleményvezérekkel együtt. Ez win-win szituáció, mert az újságíróknak kevés dolga van vele, valóban jó témákat kapnak, és olyan gyakorlat közeli forrásokat, amelyeket eddig esetleg nem ismertek.
- Sajtótájékoztatók
A sajtótájékoztató műfaja, ha nem is megkopott, de alapos „újragondolást” igényel. Mikor és milyen gyakran éri meg egy cégnek vagy márkának ezzel az eszközzel élnie? Ez sok esetben már-már presztizs kérdéssé válik. Sajnos aztán az üres székeket látva rájönnek, hogy amii nekik hír, az valójában a sajtónak nem az. Ma már egy újságíró 3 óra alatt, ami utazással együtt egy sajtótájékoztatóra fordított idő lenne, sokkal több tartalmat képes készíteni, így nem hatékony számára a sajtóesemény. Akkor érdemes sajtótájékoztatót tartani, ha valóban kiemelkedő hírértéke van az eseménynek, ha olyan interjúalany jelenik meg, aki egyébként fajsúlyos és ritkán lehet vele találkozni, ha a cég és márkája valami olyat tud mutatni a sajtónak, ami izgalmas, amire felkapja a fejét egy újságíró. Egyébként ott maradnak egy sajtótájékoztatón, kevés újságíróval, és sokszor az ügynökségekre mutogatnak, hogy nem voltak képesek „sok újságírót hozni”. Az újságíró ideje értékes, nem fog csak azért odamenni egy sajtótájékoztatóra, hogy odamenjen, és ebédeljen egyet. Máshogy, más formában érdemes gondolkozni a témában, mint 10 éve.
- Olvasási szokások változása
Az online penetráció növekedése teret enged a felületesebb olvasás terjedésének is. Az utóbbi években az üzleti sajtó sokat foglalkozik a témával, egy friss cikk 24 pontot foglal össze, amiért az internet felületessé teszi az olvasást. Ez minden írásos PR eszköz alkalmazása során, legyen szó cikkről vagy Facebook kampányról. átgondolandó. Rövidebb, lényegretörőbb, informatívabb és figyelemfelkeltőbb írások kellenek.
- A leadgenerálás és márkaépítés igényeinek harmonizációja
A cégek jelentős része az utóbbi időben deklaráltan és látványosan két irányt követ, a leadgenerálást és a márkaépítést – főként az elsőt. Sokan rájöttek, hogy leadgenerálásra, vagyis az értékesítés-növelésre kevéssé a PR a megfelelő, de a döntési folyamatban sokszor játszik szerepet a PR háttérmunka hatása is, ezért érdemes csinálni.
A médiazaj, az információáramlás telítettsége sajnos már nem csak a PR-t érinti, hanem a hétköznapjainkat, munkatársi és emberi kapcsolatainkat is…De ez már egy másik történet.
Bender Krisztina