Az elmúlt időszak alapján a home office felé dől a mérleg, de hosszú távon tényleg annyira jó dolog? Mert pár napig home officeban lenni, vagy így berendezkedni valakinek, nagyon más.

Sok vállalat rájött, hogy működik a home office, ezért elég kisebb irodába költözni, így költséget lehet csökkenteni. Ráadásul egyre finomodik és felhasználóbarátabbá válik az online meetinglehetőségek jó része, az online ügyintézés is egyre flottabb, vagyis a munkafolyamatok gördülékenységét otthonról is biztosítani lehet…valamennyire. Mert bár a költségcsökkentés lehetősége nem kérdés, a hatékonyságé, sok esetben, annál inkább. Szervezetten vetünk fel egy problémát és szervezetten kezdeményezünk brainstormingot, így megfosztjuk magunkat a spontaneitástól. A “szervezett” kreativitás, a brainstorming amúgy sem mindig működőképes, de a “kapcsoljunk be mindenkit és brasintormingoljunk 30 percet, majd térjen vissza mindenki egyedül a saját munkájához”, még kevésbé táptalaja a jó ötleteknek.

Az információ átadása is problémás lehet: a rengeteg e-mail lassan elborít minket, az információk elvesznek, a hangsúlyok eltolódhatnak, az írásbeli kommunikáció számos félreértést, konfrontálódást eredményezhet…és időigényesebb is: kör e-mailt írni egy téma kapcsán, és várni a válaszokat, majd megegyezni, “kicsit” lassabb, mint az irodában 5 perc alatt megbeszélni valamit.

Egy vállalat pedig egyénekből áll. Persze, itt is számtalan előnyt látunk: az utazással töltött időspórolást például, vagy a a helyzet “legalizálását”. A home officenak régen volt egy furcsa mellékzöngéje: egyfajta előítélet, hogy aki valamiért néha otthon dolgozik, biztos a lábát lógatja, TV-zget kicsit közben. Miközben aki már home officeozott, tudja, hogy általában többet is dolgozik az ember egy nap, mint az irodában. Ott ragad a gép előtt, nem áll fel közben és megy át a szomszéd irodába, nem iszik meg közösen egy kávét, sokszor eltolja az ebédet mert annyira belemerül valamibe, még ezt befejezi előtte, még azt.

Nyilván számos hasznos tippet lehet olvasni, hogyan alakítsunk ki otthon irodát, hogyan legyünk hatékonyak. Van, akinél ezek a tippek működnek, van akinél nem. Rengeteg kutatás is született a témában, ami sok pro és kontra érvet mutat be, de végül úgyis egyénfüggő, hogy kinek miért jön be és nem jön be ez a helyzet.

Egy friss kutatás szerint minden negyedik munkavállaló 2 órával többet dolgozik otthon. Az irodából való kilépés hiányával még nehezebb elválasztani a munka és magánéletet, ami az okostelefonokkal, az állandó elérhetőséggel és reagálási képességgel amúgy is nehezebb. A szóbeli kommunikáció kevesebb, az írásbeli kommunikáció több, a különböző kütyükön ránk zúdított információ már olyan szinten terheli túl a befogadót, hogy külön kifejezést, az ún. technostresszt is elkezdték használni rá. A folyamatos egyedüllét, a fizikai érintkezés hiánya sokak hangulatára is rányomja a bélyegét, az antiszociális életmód hosszú távon nem tesz jót, az egyre több, egyre magányosabb munka kiégéshez vezethet.

Természetesen a biztonság a legfontosabb, és adott esetben nem kérdés a home office. De nyugalmasabb időben ne felejtsük el, hogy társas lények vagyunk, és a rengeteg chatelés és online meeting nem helyettesíti azt, hogy együtt nevetünk egy spontán poénon, hogy együtt kávézunk a konyhában. Ezeket az élményeket nem lehet szívecskés emojikkal pótolni.